Szavazás
Lefoglalta már nyaralását?
igen
nem, mindig utolsó pillanatban döntök
nem megyek nyaralni
 

 

  Regisztráció

Varázslat a Vértesben - A majki kamalduli remeteség

Majk, kamalduli remeteseg, templomtorony, cellahazAmikor először egy biciklitúra utolsó állomásaként szinte véletlenül ide vetődtem, csak a kerítésen túlról csodáltam lélegzet-visszafojtva a templomtornyot, a szimmetrikusan kialakított ösvényeket és a sötétzöld fenyők között megbúvó piros tetős fehér remetelakokat. Ám a hely olyan vonzerővel bírt, hogy azóta lassan törzslátogatónak számítok Majkon, többször végigjártam az épületegyüttest vezetők kíséretében, sőt azt is eldöntöttem, hogy tavasszal visszavonulok ide egy kis időre az egyik cellaházból kialakított apartmanba pihenni és feltöltődni. Mert rohanó világunkban ilyet is lehet.
De nézzünk először egy kis történelmet, mielőtt végigjárjuk a majki remeteséget, hogy jobban megértsük, miért is annyira egyedülálló ez az építészeti emlék, hogy a Magyar UNESCO Bizottság javaslata alapján felkerülhetett a magyarországi kulturális örökségek listájára. Amikor megtudtam, hogy a kamalduliak elképesztően szigorú aszkézisban élnek, sőt némasági fogadalmat is tesznek, az első kérdésem persze az volt, hogy hogyan is jut el valaki oda, hogy egy ilyen rendet hozzon létre.

Majk, Romuald szobra a kapu elottA kamalduli rendet Szent Romuáld alapította, akinek életéről számos adat maradt fenn annak ellenére, hogy 951 körül született. Romuáld a ravennai Onesti hercegi család leszármazottjaként látta meg a napvilágot, és az írások szerint fiatalságát a 10. századi nemesekhez méltóan világi örömök töltötték ki. Amikor húszéves lett, apja, Sergius és néhány rokona között birtokviszály tört ki, amelyet fegyverrel döntöttek el: a fiatal Romuáld pedig végignézte, ahogyan atyja megöli ellenfelét. Miután Sergius megtagadta a vezeklést, fia úgy döntött, hogy bevonul a közeli S. Apollinare in Classe-kolostorba, ahol szerzetesi fogadalmat is tett. Romuáld három évig maradt itt, ám szigorúbb rendi formára vágyott, így vándorlásba kezdett egy Marinus nevű remete vezetésével. Végül a Ravenna melletti Pereum mocsaras vidékén telepedett le, egy évre elvállalta S. Apollinare apátsági tisztjét – de lemondott, mert nem érezte magát alkalmasnak a hivatalra –, majd több remeteséget alapított egész Itália területén. A legismertebbek ezek közül a Fonte Avellanában (1012) és az Arezzo melletti Camaldoliban (1023) található remeteségek, ez utóbbiból lett később a kamalduli rend anyakolostora. A kamalduli név magyarázatára létezik egy legenda, amely ezt a kolostoralapítást egy Maldolus nevű nemesnek tulajdonítja, aki egy négyszögletű mezőt adományozott a szerzeteseknek (a campo, amely olaszul mezőt jelent, és Maldolus nevének együtteséből alakult volna tehát ki a camaldoli név), ám ez a legenda némileg híján van a történelmi tényeknek. Amikor Romuáld halálának közeledtét érezte, visszatért a Val di Castróban alapított remeteségbe, ahol 1027. június 27-én halt meg. Az írások szerint teteme még öt évvel később is romlatlan állapotban volt, így Róma engedélyezte szentként való tiszteletét. A remetéből állítólag olyan vonzerő áradt, amelynek senki sem tudott ellenállni, így püspöke azt tanácsolta neki, hogy ne zárkózzék be, hanem mindig menjen oda, ahol a legtöbb lelket meg tudja téríteni. Ezért választotta a vándoréletet, hogy a maga módján szolgálja Istent, és segítsen az embereken.

Majk, cellahaz a remeteseg kertjebenA rend alapítását a történészek pontosan ezer évvel ezelőttre datálják, és még ma is létezik. De mit jelentett kamaldulinak lenni Majkon? Az önfenntartó rendben az lehetett szerzetes, akit a hároméves próbaidő után az apát érettnek nyilvánított az egész életen át tartó magányra és hallgatásra. Aki nem állta ki a szigorú próbatételeket, csak fel nem szentelt laikus barát (fráter) lehetett, aki a szerzetesrend gazdálkodásával – halászattal, földműveléssel – foglalkozott, valamint ellenőrizte, hogy nem beteg-e valamelyik remete. A szerzetesek tehát szerénységet, tisztaságot, engedelmességet és némaságot fogadtak, így a népnyelv néma barátoknak is nevezi őket. A kamalduli rendben a hallgatási fogadalom azt jelentette, hogy a szerzetes a naponta előírt kötelező imákat és saját imáit hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a másokkal való kapcsolattartástól, főként a beszédtől. Beszélniük a perjel engedélyével, évente két alkalommal, három-három napot lehetett, állítólag többen ilyenkor már meg sem tudtak szólalni, mert elsorvadtak a hangszálaik. A kiválasztott egy elkerített házban lakott – ilyen épületek találhatók Majkon is –, és bár cellaházaknak nevezzük ezeket, mindegyik körülbelül 80 négyzetméteres. Külön-külön elmélkedtek kis házaikban, tudományokkal és művészetekkel foglalkoztak. A remeteház alapterületével megegyező nagyságú zárt kertre nyílik. A szerzetesek napközben kertjeikben gyümölcsöt, zöldségféléket, gyógynövényeket termesztettek, vagy kézműves-tevékenységet (fafaragás, festés, fazekasság) folytattak. A termények egy részét a remeteség területén található gyógyszertárban dolgozták fel.
remete a foepulet egyik freskojan, MajkA kamalduliak ruházata egyszerű, fehér kámzsa széles skapuláréval. Lábukon sarut viseltek, a majkiak csizmát hordtak. Hajukat rövidre vágták, fejük tetejét kiborotválták, hosszú szakállt viseltek. Étkezésük szegényes, főleg növényekkel táplálkoztak, halat hetente kétszer ettek, az év nagy részében böjtöltek, húst és bort nem fogyasztottak. Magányukat a kertet körülvevő magas fal biztosította, ha valamire szükségük volt, azt írásban közölhették az őket naponta ellátó, külön erre a feladatra felszentelt szerzetesekkel.

Majd madartavlatbol, remeteseg, hazakEzek után már csak egy kérdés maradt: hogy kerültek a kamalduliak éppen Majkra? A településen a középkorban a premontrei rend prépostsága állt, amelyet 1235-ben alapított a területen birtokos Csák nemzetség. A régészeti adatok szerint óriási háromhajós, kéttornyos temploma volt, amelynek déli oldalához csatlakozott a kolostor. A virágzó szerzetesi életet először a tatárjárás zavarta meg, majd a prépostság a török hódítással szűnt meg: Majk csatatér is lehetett, hiszen a 19. század elején sok magyar és török fegyvert, illetve emberi maradványokat is találtak, amikor a kastély zöldségeskertjét kialakították. Számos tulajdonosváltás után gróf Esterházy József, Oroszlánkő földesura 1727-ben vásárolta meg az uradalmat, szlovák és német telepeseket telepített Majkra, és idecsalogatta a kamalduli szerzeteseket is. Mégpedig egy igen jó ajánlattal: Majkpuszta az ottani rommal, tavakkal és malmokkal, Oroszlánkő és Gesztes várának kőanyaga, további építőanyagok és munkások. Valamint erdőiből fát és pénzt ajánlott a szerzeteseknek, cserébe a remeteség felépítésére és évente 157 mise megtartására kötelezte őket. Majk, diszkut a foepulet elottElkezdődhetett tehát a nagyszabású építkezés az olaszországi anyakolostor mintájára, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint 30 éven át tartott. Elkészült az U alakú főépület (foresteria), ahol a közös helyiségek – többek között a refektórium (ebédlő), a könyvár, valamint a gyógyszertár – és a prior lakosztálya is helyet kapott, illetve felépült a Szűz Mária-kápolna is, amelyet a közeli domboldalban találhatunk. Hozzákezdtek a kolostor másik részéhez, a klauzúrához is, ahol a remeték cellái állnak. Az eredeti terveknek azonban támogatás hiányában csak egy része valósult meg: a 20 cellaházból csak 17 készült el, és nem is mindegyiknek volt lakója – a kolostor megszűnésének évében (1782) például csak 15 remete lakott itt.
Szoba a majki kamaldui remetesegbenA cellaházak építését és a bennük lakó remete eltartását egy-egy főúri család vagy főpap fedezte, így minden ház homlokzatát az építtető címere díszíti. A családok kívánsága az volt, hogy egy-egy házban egyetlen remete lakjon, aki az építtetők lelki üdvéért imádkozik. A templom 1753 és 1770 között épült fel a bécsi építész, Franz Anton Pilgram tervei alapján, aki 1761-ben bekövetkezett haláláig felügyelte a munkálatokat. Az építkezést ezután az Esterházyak építőmestere, Fellner Jakab vette át, a templom belső kialakításán számos művész és mesterember dolgozott, mennyezeti freskóját Franz Anton Maulbertsch készítette Nepomuki Szent János életéből vett jeleneteket festve meg. A kamalduliak azonban nem élvezhették sokáig frissen elkészült kolostorukat és templomukat: már az 1771-es komáromi egyházlátogatási jegyzőkönyvben is feljegyezték, hogy a remeték elhanyagolják misemondási és hitoktatási kötelezettségüket. A fő gond azonban másban gyökerezett: a közeli Oroszlány evangélikus lakossága ugyanis nem nézte jó szemmel a rend működését, és azt rebesgették, hogy a remeték megszegik a rend szabályait, és erkölcstelen életmódot folytatnak. A legendáknak talán lehetett is alapja, hiszen egyes szerzetesek még pereskedtek is egymással. Így nem érte szó a ház elejét, amikor II. József 1782-ben eltörölte többek között a kamalduli rendet is, visszavonták hallgatási fogadalmukat. Akik ehhez nem járultak hozzá, azokat a lengyelországi és az olaszországi kolostorokba irányították át.
Majk, szobor az epen maradt templomtoronnyalÍgy két évvel később a kolostort már nem lakták: az ingó és ingatlan vagyont elárverezték. Az ingóságokat – főleg a kegytárgyakat – a környező települések szerezték meg, többek között a szószék is látható az oroszlányi evangélikus templomban, az épületegyüttes és a hozzá tartozó birtok a kincstár tulajdona lett. Így az sem meglepő, hogy miután a majki templomot 1811-ben villámcsapás érte, amelynek következtében a tornyát kivéve teljesen romos állapotba került, köveit a környék építkezéseihez hordták el. A máig sértetlenül álló toronyból azonban pazar kilátás tárul elénk az épületegyüttesre, harangjátéka Esterházy Pál 1711-es Harmonia Caelestis zenei gyűjteményének darabjait játssza negyedóránként.
Majkot az mentette meg a végső pusztulástól, hogy az Esterházyak visszavásárolták az államtól a birtokot, amely 1945-ig a tulajdonukban is maradt. Először bérbe adták posztógyártás céljára, majd a kor divatja szerint a főépületet vadászkastéllyá építették át. A remeteség kálváriája a háború után kezdődött: voltak itt bányászlakások, de működött katonai kórházként, munkásszállásként és úttörőtáborként is. Az Esterházy család is egy cellalakásban talált menedéket, majd a családfő, Esterházy Móric gróf és egyetlen lánya, Mónika Bécsbe távozott. A grófné és testvére azonban ragaszkodtak Majkhoz: Esterházy Móricné és Emma testvére egészen 1973-ig lakták a cellaépületet, kétkezi munkájukkal keresve meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt. Többen, akik anno úttörőként táboroztak a sokat látott főépületben, mesélték, hogy ebéd után átmehettek a grófné házába, aki a múltról mesélt sok érdekes történetet a gyerekeknek.
Majk, kapu, szekerAz a szerencsés látogató, aki ma Majkra téved, egy gyönyörű angolparkon keresztül közelítheti meg az épületegyüttest, és érdekes idegenvezetés keretén belül járhatja végig a szigorúan szabályos kolostorkertet, a múzeumként berendezett cellaházat, valamint a főépület látogatható részét, ahol minden évben más tematikus kiállítást is rendeznek. Sőt évente kétszer nagyszabású biofesztivált is tartanak az udvarban és a parkban, nem mintha különben unalmas lenne külön program nélkül sétálgatni a remeteség falai között. Ha belépünk a múzeummá alakított remetelakba, jobbra egy házikápolnát találunk, amelynek főoltárán a rendalapító, Szent Romuáld képe látható, kezében a majki épületegyüttes egy részének makettjével.
A kápolnával szemben a műhely, a hálószoba, az illemhely, a mosdó és a kamra található. A még felújításra szoruló főépületben az impozáns, falfestményekkel tarkított refektóriumba érünk, amelynek festményeit Vogel Gergely és szerzetes festők készítették, ablakai a főépület udvarán látható gyönyörű díszkútra néznek.

Majk, szobrok, naplemente, arnyekMost már mindent tudunk a remeteség történelmi és kulturális jelentőségéről, az azonban még mindig nem derült ki, hogy mitől olyan vonzó ez a hely, hogy aki egyszer itt járt, biztosan többször is visszatér Majkra. Ha egy kicsit jobban beleássuk magunkat a témába, kiderül, hogy erre is van magyarázat: a radiesztéták ugyanis a lebontott templom helyén csillag alakú, dupla Szent György-vonal kereszteződést találtak. És hogy ez micsoda? Az ősi elképzelés szerint Szent György-vonalak hálózzák be a bolygót, kialakulásuk a Föld mágnesességére vezethető vissza. Ezeket a rezgéseket Kínában sárkányvonal néven ismerik, kereszteződéseikben hatalmas az energiakoncentráció: ha több időt töltünk ilyen helyen, a szervezet immunrendszere helyreáll, és feltöltődünk energiával. A Kárpát-medencében különösen sűrű ez a háló, régen a papok a szent helyek építése előtt bemérték ezeket a vonalakat, és meghatározott helyre építették a katedrálisokat, templomokat. A többszörös kereszteződést egyben szent helynek tekintették, így az összes ősi szakrális helyen, mint például a Stonehenge-nél, a piramisoknál, Lourdes-ban, de az Árpád-kori templomoknál is megtalálhatók. Őseink szerint tehát egyértelmű, hogy a Szent György-vonal egy pozitív energiával feltöltő sugárzás, a körültekintően megtervezett templomépítésekkel pedig elérték, hogy a hívők a megfelelő lelkiállapotba kerülhessenek, itt állítólag könnyebben jutunk meditatív állapotba is, testünk-lelkünk pedig harmonikusabbá válik. Lakni, néhány óránál többet tartózkodni ezeken a helyeken nem egészséges, a túl sok energia nem kezelhető az ember számára, nem véletlen, hogy jobbára templomok helyén találhatók. Van, aki bizsergés formájában érzi a pozitív sugárzás jelenlétét és van, aki csak egyszerűen jól érzi magát Majkon. Végül is mindegy, a lényeg, hogy érdemes a saját bőrünkön megtapasztalni az épületegyüttes különleges hatását, ami nem merül ki a vizuális élvezetben.

Írta és fényképezte: Lukács Írisz


Ha tetszett a cikk, ossza meg másokkal is!



Hozzászólások

Még nem érkezett hozzászólás!

Hozzászólás írása


Név:
E-mail:
Üzenet:



Ellenőrző kód:

 
 
  Archívum